mobil logo web logo
REGISZTRÁCIÓ
NÉV EGYÉB ELNEVEZÉS
Szőlő V. vinifera var. sativa, V. byzantina, V. deliciosa, V. antiquorum, V. almanica, V. vinifera ssp. sativa
GALÉRIA
LEÍRÁS

Szőlő – Vitis vinifera
Taxonómia: Család: Vitaceae, Nemzetség: Vitis

Biológia és morfológia:
A szőlő egy évelő, fás növény, 30-40 m magasra is nőhet, hosszú, 3-5 métereses, vékony hajtásokat hoz évente, és erős gyökérrendszerrel rendelkezik, mely behatol a talajba és akár 7 m, vagy annál mélyebbre is nőhet. Törzse alacsony, durva, kérge csíkosan leválhat. A szőlőlevelek változatosak, a lekerekítettől a szögletestig, az alig, vagy éppen szinte teljesen szeldeltig. Lehetnek gömbölyűek vagy élesek. A szőlő növények kacsokat fejlesztenek, melyek kapaszkodnak, rögzítenek. Magas talajvízszintű (alföldi) szőlőkben, gyakran csak 1-2 méterre lévő talajvízszintig, kötött talajon, vagy mélyrétegű homoktalajon – ha kőpad nem akadályozza – 12-13 méterig is lehatol. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhetnek. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. Kromoszómaszáma: 2n = 38, 57, 76.

Elterjedés:
A szőlő és a szőlőművelés a Kelet-Mediterrán térségben az ókori központokban jött létre néhány ezer évvel időszámításunk előtt. Az első szőlőtermesztési központok Közép-Ázsiában voltak, de mára az egész világon elterjedt kultúrnövény.

Ökológia:
A szőlő egy melegkedvelő növény, de ellenáll a hidegnek is (-18°C). 300-500 mm éves csapadék optimális a szőlő számára. Élettartama 50-300 év. A gyökeres növények 60-80 évig gyümölcsöt teremnek. A szőlőfajták genetikailag változatosak. A poliploidizmus lehetővé tette a kutatók számára, hogy a tetraploid fajtákat hozzanak létre, mely fajták igen termékenyek és nagy bogyókat hoznak.

Gazdasági érték:
A szőlőfajták értékes élelmiszerforrások. Borászatban, gyógyászatban és illatszerek készítése során használják. A szőlőből készült bogyók 10-33% cukrot, 0,5-1,4% szerves savakat, 0,3-0,5% ásványi anyagokat, 0,3-1,0% pektikus anyagokat, C-vitamint, B-vitamint és karotint tartalmaznak. A szőlőlé 16,1-20,8% cukrot (6,2-8,8% glükóz, 5,7-9,3% fruktóz) tartalmaz. Savtartalma 0,9-1,2% (borkősav). A szőlőfajták gazdasági osztályozása magában foglalja az asztali fajtákat, a bor- és pezsgőfajtákat, a konyakfajtákat, a gyümölcslevekre és az élelmiszer-koncentrátumokra nemesített fajtákat, a mazsolára szárított és tartósított fajtákat. A szőlő átlagosan 5000-6000 kg bogyót terem hektáronként. A Vitis nemzetségbe tartozó fajokat gyakran dísznövényekként is használják.

FENOLÓGIAI ÁLLAPOT
Nyugalmi állapot
Rügygyapotos állapot
Rügyfakadás, 1-3 leveles állapot
Rövidhajtásos állapot
Virágzás
Bogyókötődés, növekedés
Zöldborsó nagyságú állapot
Fürtzáródás, zsendülés
Zsendülés, termésérés
Vesszőbeérés