Őszi búza – Triticum aestivum
Taxonómia: Család: Poaceae, Nemzetség: Triticum

Biológia és morfológia:
Az őszi búza egy lágyszárú növény, 60-180 cm magas. Bojtos gyökérzete van. A szára nóduszokra és nóduszok közötti szakaszokra, internódiumokra van osztva. Szára üreges, vagy laza parenchimával kitöltött. Levelei a szár körül egy hüvelyből és egy egyenes levéllemezből állnak. A búza összetett virágzata a kalász. A búza virága kétivarú. A magház csúcsi részén kétágú, tollas bibe található. virágonként 3-3 porzó van. A legfejlettebb virágok a kalász közepén helyezkednek el. A búzának szemtermése van, tehát a mag és a terméshéj szorosan összenőtt. Kromoszómaszáma: 2n = 42.

Ökológia:
A búza rendkívül polimorf. Vannak téli és közbenső fajták. A téli fajták vegetációját egy hibernációs időszak szakítja meg. A hidegellenálló búzafajták túlélhetik a -10°C fokos tavaszi fagyokat is. A vegetációs időben az őszi búza körülbelül 2100°C-os hő összeget igényel. A növény meglehetősen érzékeny a megfelelő nedvességellátásra a levelek növekedése és a szemek érése során. A szárazság nagymértékben csökkentheti a termést. Az őszi búza vegetációs periódusa 45-50 nap ősszel (vegetatív szervek kialakulása alatt), 75-100 nap tavasszal és nyáron (generatív szervek és termés kialakulása alatt). A növények nem kedvelik a savas talajokat, bár kevésbé érzékenyek a talajszikesedésre. Az őszi búza önporzó, de kereszt-beporzás is lehetséges.

Elterjedés:
A közönséges búza a Kaukázus vidékéről származik. Törökországban, Iránban, Irakban, Szíriában és Türkmenisztánban már időszámításunk előtti hetedik vagy hatodik évezred óta termesztik. A búzát 1528-ban vezették be Dél-Amerikába és 1602-ben került az Egyesült Államokba, Kanadában 1802 óta, Ausztráliában 1788 óta termesztik. Ma búzát gyakorlatilag a világ összes mezőgazdasági területén termesztenek, átlagosan 2 000 kg-ot terem hektáronként a világon, hazánkban ez 5-6 tonna között alakul.

Gazdasági érték:
A búza a világ egyik vezető terménye és az egyik legalapvetőbb táplálékforrás. A búzalisztet a pék és cukrásztermékek előállításához használják leggyakrabban, de kevert takarmányok előállítására is alkalmas. Az búza nyers fehérjetartalma nem kisebb, mint az abszolút szárazanyag tartalom 15-16%-a, a 100%-os nyerslisztből származó glutén tartalom nem kevesebb 28%-nál. A takarmánybúzafajtákban magas a fehérjetartalom, de lisztjük sütési minősége alacsony. A búzaszalmát alomként, takarmányként, papír, karton és fonott áruk gyártásához használják.