Körte – Pyrus communis
Taxonómia: Család: Rosaceae, Nemzetség: Pyrus

Biológia és morfológia:
A fa 20-30 m magas. Akár 120-200 évig is élhetnek. A korona alakja eltérő a különböző fajták esetében. A törzsön és az ágakon lévő kéreg hosszanti repedésekkel borított. A hajtások általában csupaszok. A rügyek ovális vagy kúpos formájúak. A levelek széle és a levéllemez formája függ a fajtától. A levélnyelek hosszúak és vékonyak, ívelten meghajlottak, hosszuk pedig közel egyenlő a levéllemez hosszával. A szirmok színe általában fehér, ritkán rózsaszín vagy piros. A szirmok alakja kerek, elliptikus vagy majdnem ásó alakú. A körte alakú, majdnem gömbölyű gyümölcsök nagymértékben változnak (5-től 9 cm-ig, de ritkán ennél is nagyobbak), a termés színe, íze és beltartalmi tulajdonságai szintén fajtától függnek. Kromoszómaszáma: 2n = 34, 51, 68.

Elterjedés:
A körte Eurázsiában széles körben elterjedt növény, déli termesztési határa a Mediterráneum, északi pedig az Északi-tenger.

Ökológia:
A körte sokféle talajt kibír a homokos és zúzott kő kivételével, de inkább a vályog és agyagos vályog, jól szellőzött talajt részesíti előnyben. Termőre fordulás az ültetés után 6-8 évben következik be és 80-100 évig tarthat. A szerves és ásványi műtrágyák pozitív hatással vannak rá.

Gazdasági érték:
A fajták termésmennyisége hektáronként 5 és 10 tonna között van. A gyümölcsök fontos diétás élelmiszerek. Ásványi sók, nitrogén, csersav, aromás anyagok, almasav, citromsav, valamint A, C, P vitaminok találhatók benne. A cukortartalom 7,0 és 10,4% közötti száraz tömegnek felel meg. A gyümölcsöket frissen és szárítva, lekvárként, gyümölcslének, vagy a konzerviparban használják. Fáját hangszerek készítésére, asztalos és forgó művek gyártásához használják. Természetes fekete festéket kérgéből nyerik ki. A gyümölcsöket a népi gyógyászatban régóta használják. A körte jó mézelő, és dísznövény is.