mobil logo web logo
REGISZTRÁCIÓ
NÉV EGYÉB ELNEVEZÉS
Káposztafélék Brassicaceae
GALÉRIA
LEÍRÁS

Káposztafélék – Brassicaceae

Taxonómia: Család: Brassicaceae

A káposztafélék (Brassicaceae) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjének egy családja. Több konyhakerti (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, karfiol, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, bordás kel, leves kel), illetve takarmánynövény (takarmánykáposzta, takarmányretek) mellett ebbe a családba tartozik a repce, számos gyógy- és fűszernövény (például a mustár, a torma, a kerti zsázsa) és több ismert gyom is.

 

Bimbós kel – Brassica oleracea

A bimbós kel vagy kelbimbó a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A 19. században Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „brüsszeli káposztának” (brussel sprouts) is nevezik. A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának. Első évben hozza a főszáron a fogyasztásra alkalmas hajtásokat (bimbókat), második évben a becőtermést.

Fontos házikerti zöldség. Főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerekkel mélyre (80–100 cm-re) hatol, ezért szárazságtűrő. Szára közepesen fásul, olykor 130 cm magas, tengelyszerű. Hosszú nyélen lelógó, tojás alakú, szürkészöld levelei köntösként védik a tenyészidő végére hónaljukban képződő, kicsiny, tömör fejes káposztaszerű bimbókat. Virágzati szára elérheti a 150 cm-t. Nektártartalmú vegyes beporzású virágai májusban nyílnak.

Tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint (90 mg/100 g), karotint, 5,4% szénhidrátot, 4,3-5,3% fehérjét, 13-16% szárazanyagot, 1,3% rostot, ásványi sókat (Ca, P, Fe), íz- és zamatanyagokat. C-vitamin tartalmát mélyhűtve és főzve is jórészt (50 mg/100 g) megőrzi. Óriási levél- és szártömege miatt kitűnő takarmány.

 

Fejeskáposzta és Kelkáposzta – Brassica oleracea

A fejes káposzta vagy édes káposzta a vadkáposzta egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben. C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.

A kelkáposzta igen közel áll a fejes káposztához, ám annak sima leveleivel szemben a kelkáposzta levelei fodrosak, hólyagosak. A hideget jobban viseli a fejes káposztánál, ezért átteleltethető; a szárazságot is jobban tűri. Ellenben nem savanyítható, és rosszabbul is tárolható a fejes káposztánál. Lazán simuló levelei megnyúlt fejet formálnak. Gyökerei sekélyek, ezért jó víz- és tápanyag-ellátást kíván, bár a fejes káposztánál igénytelenebb. Kevesebb ételbe jó, mint a fejes káposzta, és nem is savanyítható, de fontos tápanyagokat tartalmaz: sok benne a fehérje, és az ásványi anyag, miközben C-, B1- és B2-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. Egész évben jól tárolható.

 

Karalábé – Brassica oleracea

Magas B1-, B2-, B6- és C-vitamin (63 mg/100 g) tartalma miatt ajánlatos a nyers fogyasztása. Tartalmaz még kalciumot, káliumot, magnéziumot, vasat, valamint meszet és foszfort is. Nem savanyítható, konzerválásra is alkalmatlan. Viszont egész évben termeszthető, és már tyúktojás nagyság elérésekor szedhető. A karalábét magas vitamintartalma miatt az alternatív gyógyászat hívei méregtelenítő hatásúnak tartják, de mindenképpen egészséges. Vannak hajtatásra alkalmas fajták, amelyek rövid tenyészidejűek, hideg- és fényszegény körülményekhez alkalmazkodtak, valamint hosszabb tenyészidejű őszi-téli felhasználásra alkalmas fajták, amelyeknél lényeges szempont, hogy ne legyenek fásodásra hajlamosak.

 

Karfiol és Brokkoli – Brassica oleracea

A karfiol elsősorban Európában népszerű zöldség, amelynek húsosan megvastagodott fehér virágait lapátszerű zöld levelek veszik körül. Akkor jó minőségű, ha teljesen fehér és rózsái szorosan illeszkednek. Magas C-vitamin tartalmát (60 mg/100 g) mélyhűtött állapotában is megőrzi. Ásványi sókban is gazdag. Fogyasztják húspótló ételként rántva, vagy darált hússal dúsítva rakott karfiolként, levesnek, előfőzve saláták alkotórésze is lehet, de savanyúságnak eltéve is igen kitűnő.

A brokkoli sok vitamint tartalmaz, leginkább béta-karotint (pro-A), folsavat (B9) és aszkorbinsavat (C), de jelentős a tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), kalcium, és vastartalma is. Fontos szerepe van a rákmegelőző étrendben. Magyarországon, bár már régóta ismert zöldségnövény, nagyobb mértékben csak az utóbbi 20 évben terjedt el, a brokkolit immár sokféleképpen használják a háztartásokban. Kuktafazékban készítve megóvhatjuk a benne lévő vitaminokat, és mélyhűtésre is alkalmas. Nem csak rózsája, hanem szára is ehető.

 

FENOLÓGIAI ÁLLAPOT
Vetőmag, vetés előtt
Palántanevelés
Kiültetés előtt
Kiültetéstől betakarításig